Lusta vagyok

Eszembe jutott, hogy van egy blogkezdeményem itt a gmail jóvoltából. Amilyen lusta vagyok újabban, nagyon elhanyagoltam. Pedig írhatnék ide sok olyan dolgot, amit a honlapomon nem írok le, a http://www.gelbergocia.org/forum/ oldalon, meg végképp nem.
Persze kapásból a politikára gondolok, a magyarországi aktuális eseményekre, meg mindazokra amik a világ híreiben olvashatók és rendszeresen felbosszantom magam.
De minek?!
Ha az olvasással felbosszantom magam, akkor az írással még jobban felmenne a vérnyomásom, az arra kapott esetleges olvasói hozzászólásoktól meg leginkább.
Így talán mégiscsak jobb hallgatni és bölcsnek maradni. :-)

Felhők

Mindig szerettem a felhőket. Soha nem gondoltam arra gyermekkoromban, hogy azok az ivóvizet hordozzák, vagy a forróságot enyhítő cseppeket. Ma egyik barátom Kanadából küldött néhány furcsa felhőalakzatot ábrázoló fotót. És akkor eszembe jutott a gyermekkorom, amikor a Bükk fennsikján hanyattfeküdtem és néztem az ég felhőit.
Ez volt az ábrándozások kora.
Ma már ritkán nézek fel az égre, mert lehet az is, hogy felhő helyett valami bombázót látok, ami pont az én nyakamba szórja a tartalmát.
Jobb nem figyelni az ilyen dolgokra, inkább a lábunk elé kell nézni, mert a járdán is lehetnek meglepetések, amiket az ebek helyeznek el.